Több evakuációs művelet is folyamatban van a Közel-Keleten a magyar állampolgárok kimenekítése érdekében – jelentett be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a közel-keleti térségben egyre súlyosabb a helyzet, Irán és Izrael már nemcsak egymás fővárosát támadja, hanem több más helyszínt is.

Ez növeli azoknak a magyaroknak a számát, akik adott esetben veszélybe kerülhetnek, így egyre több magyar szeretne hazatérni, biztonságban lenni”

– mutatott rá.

Természetesen, ahogy minden egyes ilyen válsághelyzetben, most is szervezzük a magyarok hazamenekítését, mivel azonban mind Irán, mind Izrael légtere zárva van, (…) az evakuációs műveletek most kicsit összetettebbek és kicsit bonyolultabbak, mint általában”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy ahogy általában, a kormány ezúttal is csak akkor ad majd tájékoztatást az evakuációs műveletekről, amikor az érintettek már biztonságban vannak.

Ezért most annyit tudok önöknek elmondani, hogy több összetett evakuációs műveletünk is zajlik több közel-keleti ország területén. (…) Nagyrészt önállóan, részben a szlovákokkal közösen, akikkel szorosan együttműködünk ebben a kérdésben”

– fűzte hozzá.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Abir Szultan)

A Szijjártó Péter elárulta, hogy több evakuációs művelet is folyamatban van a magyarok kimenekítése érdekében a Közel-Keleten bejegyzés először a PestiSrácok jelent meg.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) a Terrorelhárítási Központ (TEK) segítségével fogott el egy 44 éves Tolna vármegyei férfit. Videókat osztott meg az interneten arról, hogy lefejezi a miniszterelnököt. Két kardot találtak a házkutatás során. Emberölés előkészületével gyanúsítják az őrizetbe vett férfit, és a nyomozási bíró letartóztatta. A gyanúsított elismerte, hogy a videókat ő készítette, ám azt állítja: nem gondolta komolyan a miniszterelnök kivégzését. Akár öt évet is kaphat.

Június 10-én egy férfi az egyik videómegosztó portálon tett közzé olyan felvételeket, amikben azzal fenyegetőzött, hogy

saját kezével fogja megölni a miniszterelnököt, illetve nyilvános kivégzést tart. Minderről egy lakos tett bejelentést a rendőrségen, miután látta a videót a közösségi platformon.

Az ügy június 11-én került át a KR NNI Kiberbűnözés Elleni Főosztályára, melynek nyomozói a TEK-kel közösen kezdtek felderítésbe, hogy mielőbb elfogják a videón szereplő férfit.

Már a rendőrautóban ül a 44 éves gyanúsított (Forrás: NNI)

A kiberszakemberek néhány óra alatt azonosították a felvételen szereplő személyt, és ugyanaz volt, mint aki megosztotta a videót. Június 12-én hajnali fél 2-kor már kattant is a bilincs a kezén. A KR NNI nyomozói a TEK műveleti egységével fogták el a 44 éves férfit Tolna vármegyei otthonában.

A nála tartott kutatás során a rendőrök lefoglalták elektronikai eszközeit, köztük azt a mobiltelefont, amin több fenyegető videót is találtak. A házban előkerült egy 63 cm-es, 43 cm-es pengéjű kard is, amit szintén lefoglaltak.

Az egyik lefoglalt kard (Forrás: NNI)

Előállítását követően a férfit emberölés előkészülete bűntett miatt hallgatták ki gyanúsítottként.

A gyanúsított elismerte, hogy a videókat ő készítette, azonban vallomása szerint az abban elhangzottakat nem gondolta komolyan.

Őrizetbe vételét követően a nyomozók kezdeményezték letartóztatását, amit a bíróság elrendelt.

Bizonyítottság esetében akár 5 évet is kaphat a fenyegetőző.

“Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Előkészület miatt büntetendő az, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy közös elkövetésben megállapodik.” – olvasható a BTK-ban.

A Nyilvánosan akarta karddal lefejezni a miniszterelnököt, időben lecsapott rá a TEK kommandója (videó) bejegyzés először a PestiSrácok jelent meg.

Ő ugyan nem nyerészkedett a magyarokon az elmúlt legalább 14 évben ugye. És amúgy most sem azért akarja “megváltani” a magyarokat, mert bosszús, amiért a pofátlansága miatt kirúgták a Fidesz köreiből. Magyar Péter csak jót akar, nem még több pénzt. Ugye. Mindezen tényekre hívja fel a figyelmet Kocsis Máté is a legújabb Facebook posztjában.

Magyar meggazdagodása is csak a magyarok érdekében történik. Aha

Magyar Péter még szerdán kijelentette a Facebook-oldalán, hogy a soron következő tőzsdei napon, azaz csütörtök reggel azonnali hatállyal eladja a tulajdonban lévő 4iG-részvényeket, egy darab kivételével. Az ellenzéki politikus – állítása szerint – annak ismeretében döntött így, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium tudatta: a kormány jóváhagyta az állami tulajdonú hadiipar piacképes részének értékesítését a 4iG bevonásával.

Bár a hivatalos magyar bejelentés szerdán érkezett meg, a körvonalazódó tervről hónapokkal korábban megjelentek információk a magyar sajtóban is. Vagyis Magyar Péter is biztosan tudott arról, mi készül. „Az állami hadiipar privatizációja egyenlő a hazaárulással” – kelt ki magából a már említett közösségi médiás posztjában – írja a Világgazdaság.  A portál rámutat: ennek ellenére korábban eszébe se jutott eladni a 4iG-részvényeit, hanem az utolsó pillanatig magánál tartotta, majd úgy verte nagydobra a papírból való kiszállását, mintha annak valamiféle morális okai lennének, amelyek áldozatvállalásra késztették.

A valóság ennél jóval földhözragadtabb. A Tisza Párt elnöke inkább csak pénzt akart keresni, méghozzá jó sokat, a 4iG-részvényein. És ez sikerült is neki. A Tisza Párt elnöke az idén februárban a Hvg.hu-nak elárulta, hogy már csak 4iG-részvényekkel rendelkezik. Azt már nem tette hozzá, hogy mennyivel.

• Akkoriban 600 és 700 forint között mozgott az árfolyam.
• Ehhez képest ma, csütörtökön tőzsdenyitáskor már 1840 forinton kereskedtek vele – nem kis mértékben a szerdán nyilvánosságra hozott tranzakciónak köszönhetően –, ami háromszoros növekedés.

Így már talán érthető, hogy Magyar Péter miért nem adott túl eddig a 4iG-részvényein és miért csak pár órája szólalt meg a lelkiismerete. Ezek a papírok éppen csúcsra értek, így most eladni őket hatalmas nyereséget hoz a konyhára egy szempillantás alatt.

Konkrét számokkal bemutatva mindez azt jelenti, hogy ha egy 1800 forintos, szolid átlagárat veszünk alapul – az árfolyam a nap során nyilván változik, de enné inkább csak magasabban áll – és feltéve, hogy a Tisza Párt elnöke csütörtökön az összes 4iG-részvényét képes pénzé tenni, akkor egy tőzsdei nap leforgása alatt

Ráadásul létezik olyan konstrukció, hogy ez még csak nem is adóköteles (például tartós befektetési számlával). A teljes képhez érdemes azt is hozzávenni, hogy mennyi lehet a Tisza Párt elnökének nyeresége, tehát amit tisztán megkeresett a 4iG-részvény vásárlásán, majd eladásán. Ha 2023 nyár közepén szállt be, akkor Magyar Pétert ma papíronként 1100-1200 forintot realizál, ami a 60 ezres pakett egészére vetítve nagyjából 60 millió forint haszon – írja a Világgazdaság.

(PS, VG / Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs-PS)

A Magyar Péter épp most bizniszelt össze 70 milliót 4iG részvényekből, de persze ezt is csak a rendszerváltás és a magyarok érdekében tette!  bejegyzés először a PestiSrácok jelent meg.

Az izraeli tervek között szerepelt a legfelsőbb síita vallási vezető Ajatollah Ali Hámenei meggyilkolása is, ám amerikai hírügynökségek szerint Donald Tump ezt nem engedélyezte. A légicsapásokban életét vesztette a Forradalmi Gárda titkosszolgálatának vezetője Mohammed Kaszemi tábornok. Pakisztán külügyminisztere a muszlim országokat összefogásra szólította fel Izrael ellen. Irán Fattah típusú hiperszonikus rakétákat vetett be. Ezek a hangsebesség tizenötszörösével haladnak és kivédhetetlenek.

Megöltek irániak akárcsak egyetlen amerikait is? Nem, és amíg ezt nem teszik meg, addig szóba sem kerülhet a politikai vezetők megölése.

Állítólag ezek a szavak hangzottak el a Fehér Házban, miután az izraeliek felvetették, hogy megölik Irán legfelsőbb síita vallási vezetőjét Ali Hámeneit. Viszont kiderítették, hogy hol tartózkodik a Sepah Pasdaran titkosszolgálatának főnöke, Mohammed Kaszemi és helyettese és légitámadást indítottak ellenük. Az izraeli támadásokban már 14 iráni atomtudós vesztette életét és Benjamin Netanjahu bejelentette, hogy felszámolták a nukleáris létesítményeket.

Irán egy újabb hullámban támadta a zsidó államot ballisztikus rakétákkal. Jeruzsálemből és Haifából jelentettek robbanásokat. Itt Irán hiperszonikus Fattah típusú rakétákat vetett be, amelyek 15 Mach sebességre képesek és maximum 450 kg-s robbanófejet szállítanak. Az izraeli sajtó szerint hárman vesztették életüket és hetvennégyen megsérültek. Mindeközben tovább zajlik a Gázai-övezetben is a háború és ott is több tucat ember vesztette életét. Izraeli katonák megtalálták két túsz holttestét a romok között. Hollandia fővárosában Hágában több tízezren tüntettek Izrael háborúi ellen.

Khawaja Asif pakisztáni védelmi miniszter felszólította a muszlim országokat, hogy egyesüljenek Izrael ellen, miután az iráni katonai és nukleáris létesítményeket támadta meg. Figyelmeztetett, hogy ha nem lépnek fel közösen, az csak további támadásokat fog ösztönözni a Közel-Keleten. Asif szombaton a nemzetgyűlésben elmondta, hogy Izrael „nem egyedül cselekedett, hanem hírszerzési információkat, fedezéket és támogatást” kapott. Szerinte a muszlim világ „katonailag sebezhető” marad, ezért közös válaszlépésre szólított fel.

Los Angelesben és Salt Lake City-ben (Utah) komoly tüntetések voltak a kitoloncolások ellen. A Utah állambeli demonstráción egy férfi pisztolyával három lövést adott le a tömegre, majd fegyverét a hátizsákjába rejtve megpróbált elvegyülni a tömegben, ám a körülötte állók elvették hátizsákját és értesítették a rendőröket. A lövöldözésnek két sérültje van. A tüntetésekben ismét részt vett az Antifa és liberális szervezetek.

A GEOrgPOLITIKA | Trump nem engedélyezte Ajatollah Hámenei megölését bejegyzés először a PestiSrácok jelent meg.

Másodfokon súlyosította a Póta Péter bírót kávéval leöntő ifj. Portik Tamás ítéletét a Budapest Környéki Törvényszék. A Fenyő gyilkosságért felbujtóként életfogytiglani fegyházra ítélt Portik Tamás fia az apja perében elsőfokon ítélkező bírót támadta meg a törvényszék folyosóján és hideg kávét öntött az arcába, a további támadást a PS bűnügyi tudósítója akadályozta meg. Ifj. Portikot elsőfokon 1 év 6 hónap börtönre ítélték, aminek végrehajtását 3 évre felfüggesztették. Ezt változtatta meg a másodfok letöltendő börtönre. Ifj. Portiknak legalább 7 hónapot le kell töltenie.

A Fenyő-ügy néven elhíresült büntetőper II. rendű vádlottjának fia, ifj. Portik Tamás 2024. január 30-án a Fővárosi Törvényszék bírájának, Póta Péternek szemébe, arcába és ruházatára nagy mennyiségű hideg kávét öntött a tárgyalás megkezdése előtt.

A Portik fiú ellen hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indult eljárás.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2024. március 27-én megtartott nyilvános tárgyaláson hozott ítéletet az ügyben, melyben a vádlottat bűnösnek mondta ki és 1 év 6 hónap – végrehajtásában 3 évre felfüggesztett- börtönbüntetésre ítélte.

Másodfokon kijelöléssel a Budapest Környéki Törvényszék járt el az ügyben és 2025. június 16-án nyilvános ülésen meghozott döntésében az I. fokú ítéletet megváltoztatta és mellőzte a szabadságvesztés próbaidőre való felfüggesztését, valamint mellékbüntetésül a vádlottat 2 év közügyektől eltiltásra ítélt.

Rendőrök gyűrűjében a kék zakós Portik fiú (Forrás: Magyarország Ügyészsége)

Ifj. Portik Tamásnak az ítélet jogerőre emelkedését követően -az előzetes fogva tartásban eltöltött idő beszámításával- börtönbe kell vonulnia.

A bíróság döntése szerint a vádlott a szabadságvesztés fele részének letöltését követően feltételes szabadságra bocsátható.

Indoklásában a bíróság kiemelte, hogy a súlyosításra, így a letöltendő szabadságvesztés kiszabására azért került sor, mert a társadalmi jogrendbe nem illeszthető bele a rendőrök, az ügyészek és a bírák elleni támadás. Ezek az igazságszolgáltatás szervei, amelyeket ért támadás mélyen elítélendő, és amelynek a büntetés kiszabásában is meg kell nyilvánulnia. 

Nem tehető ki semmilyen jogtalan támadásnak, sem a rendőrség, sem az ügyészség, sem a bíróság. Fokozott érdek fűződik az eljárás résztvevőinek kiegyensúlyozott és biztonságos működéséhez. 

A végrehajtandó szabadságvesztés szükséges és kell ahhoz, hogy a jövőben ilyen vagy hasonló cselekmény ne fordulhasson elő. 

Az ítélet jogerős.

Kiemelt kép: Ifjabb Portikot elvezetik a törvényszékről (Fotó: Szollár Zsófi/Index)

A Portik Tamás fiának börtönbe kell vonulnia és csak hét hónap letöltése után szabadulhat feltételesen bejegyzés először a PestiSrácok jelent meg.

Ünnepelni a könyvet és az olvasást – alighanem minden évben ez lehetne a fő mottója az Ünnepi Könyvhétnek, amely kilencvenhatodik alkalommal került megrendezésre a múlt hét végén. A résztvevők hatalmas száma mutatja, hogy továbbra is nagyon sokan szeretnek olvasni és érdeklődnek a könyvek iránt, ugyanakkor találni árnyoldalakat is. Mindenesetre a könyvhét standjainál jelenlévő sokadalom örömteli élmény lehet, hiszen mutatja: hiába a digitalizáció, továbbra sem kell temetni a könyveket.

Közel százhetven stand – kisebb és nagyobb könyvkiadó – fogadta a 96. Ünnepi Könyvhétre kilátogató könyvbarátokat. Az esemény utolsó, vasárnapi napjára látogattunk ki, de hiába a nagy meleg, a forgatag így is figyelemre méltó. Már a kisföldalatti lépcsőjén felfelé haladva hallatszik a moraj, s felérve a térre, örömteli látvány fogad. A standok előtt érdeklődők sokasága, ami jó a szemnek. Nincs minden veszve, mégiscsak van még respektje a könyveknek.

Itt is igaz azonban a klasszikus tézis, miszerint fecseg a felszín, hallgat a mély. Mert miközben tényleg jelentős tömeget látunk, úgy a Vörösmarty téren, mint a Duna-korzón, azért a legtöbb standnál szembetűnik a dedikáló írók magánya is.

Kukorelly Endre író a 96. Ünnepi Könyvhéten. A szerző felvétele.

Szabályt erősítő kivételt egyet látunk, az ifjak körének talán legnépszerűbb írónőjét, Leiner Laurát, akinek standja előtt mintegy százötven-kétszáz méteres sort találunk. Becsületére legyen mondva, két órával a meghirdetett dedikálási idő után is mosolyogva írja alá rajongói könyveit és mesterkéltség nélküli kedvességgel készíti el az ilyenkor elmaradhatatlan rajongói fotókat.

Belelapozok a könyvhétre készült reklámkiadványba. Ebben az általam is megfigyelt kettősségre hívja fel a figyelmet Gál Katalin. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke a következőképpen fogalmaz:

A könyvpiac a közelmúltban jelentős átalakuláson ment keresztül, ami minden bizonnyal folytatódni fog. A könyv, mint kultúra-, tudás- és identitásközvetítő forma nem tűnik el, de a szerepe, hozzáférhetősége változik. A könyv illata, súlya, megfoghatósága, a birtoklása adta élmény szerencsére továbbra is sokak számára fontos. Ugyanakkor a fiatalabb generációk már szívesebben fogyasztanak digitális tartalmakat. Az időhiány vagy az egyszerűbb elérhetőség is ezek felé irányítja az olvasókat. A könyve jövője nemcsak gazdasági kérdés, hanem közös társadalmi felelősség is.

Püskiék standja a Duna-korzón a 96. Ünnepi Könyvhéten. A szerző felvétele.

A Duna-korzón örömmel fedezzük fel a Püski Kiadó standját. Püskiék neve fogalom a magyar könyvkiadásban, sajnálatos helyzetükkel korábban itt, a Pesti Srácokon is foglalkoztunk. Szerencsére továbbra is élnek, működnek, jelen voltak a könyvhéten is. Éppen az ő standjuknál találkozunk Domonkos Lászlóval. A jeles író immáron több, mint negyven kötet szerzőjeként évtizedek óta állandó résztvevője az eseménynek. Ennek okán arra kérjük, mondja el személyes tapasztalatait az idei könyvhétről.

Érdemes tágabban vizsgálni a helyzetet, nem leszűkíteni az idei könyvhétre. Nagyon érdekes folyamatok figyelhetők meg, amelynek vannak pozitív és negatív oldalai is. Azt évek óta tapasztalom, hogy könyvhét egyre inkább közösségi ünneppé válik. A kilátogatók száma évről-évre növekszik, a mostani szombaton például lépni alig lehetett, akkora volt a tömeg. Sokak számára találkozási lehetőséget is nyújt az esemény. Ezt íróként is tapasztalom, dedikálásaimra egyre többen jönnek, és növekszik azok száma, akik beszélgetni is akarnak, eszmét, gondolatot cserélni. Sőt, azok száma is nő, akik nem is vásárolnak, vagy nem is dedikáltatnak, hanem kifejezetten csak a személyes találkozás miatt érkeznek.

Domonkos László – akinek kötetei a legszélesebb spektrumot fedik le, s akinek párja maga is könyvek kiadásával foglalkozik – azonban nem tudja elhallgatni, hogy itt sem minden arany, ami fénylik…

Önmagunkat csapnánk be, ha homokba dugnánk a fejünket és nem ejtenénk szót a dolgok másik oldaláról is. Amellett, hogy szerencsére ma is van egy jelentős réteg, amely érdeklődik a könyvek iránt, szembetűnő, hogy végbement egy komoly ízlésbeli változás. Az esszék és a tanulmányok iránt jelentősen csökken az érdeklődés, miként sajnos a magaskultúra iránti igény is visszaesőben van. A magyar és a világirodalom nagyjainak népszerűsége észrevehetően csökken, amelyhez a kiadóknak is alkalmazkodniuk kell, ha életben akarnak maradni. A könyvhéten is sokan vannak, akik csak nézelődni jönnek, vásárolni nem vásárolnak, és ez nem csupán anyagi kérdés, hanem ahhoz is köze van, amit az imént említettem. Egy-egy kiadó számára a könyvheti jelenlét jelentős ráfordítást követel meg, és ha a végén nullszaldóval zár, már elégedett lehet.

Valamennyi stand előtt nagy volt az érdeklődők száma. A szerző felvétele.

Bár Domonkos László nem említette, a fentieken túl is jelentős kihívásokkal kell szembenéznie az íróknak és a könyvkiadóknak. A digitalizáció egyre nagyobb teret hódít, a lassan minden területen új korszakot nyitó mesterséges intelligencia pedig a könyvkiadásra is jelentős hatást gyakorol. Ennek eredményeként a közeli jövő egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy az írók és a kiadók képesek legyenek alkalmazkodni a kor követelményeihez.

Ugyanakkor nem kérdés, hogy – digitalizáció ide, mesterséges intelligencia oda – mindaddig, amíg van, aki ír, van, aki kiad, és olyan is, aki olvas, addig van remény.

Vezető kép: a szerző felvétele

A Hatalmas érdeklődés, átalakuló vásárlói szokások – Lezajlott a 96. Ünnepi Könyvhét (PS-exkluzív!) bejegyzés először a PestiSrácok jelent meg.

A Demokratikus Koalíció (DK) újdonsült elnöke, Dobrev Klára most éppen a báránybőrbe bújt farkas szerepében tetszeleg. A DK vezére a magyar nép tagjainak a megmentésére elindította “Klára a hangod” kezdeményezést, amellyel az Apró-villa neves lakója most megkísérli kisegíteni a bajba jutott honfitársakat,  hátha ez könnyeket csal néhány választópolgár szemébe, amelyeket végül szavazatokra is váltanak. 

Dobrev első “kiselőadásának” az egyik szereplője egy csikériai nő, akit “egy bank évek óta zaklat egy jogtalan követeléssel”. A bajba jutott asszony élve a DK által felkínált lehetőséggel, “a DK Érted Perelek! felhívására” levelet küldött Dobrevnek, azzal, hogy “egy bank a jogerős bírósági ítélet ellenére követel pénzt” tőle.

A kétségbeesett emberek bármilyen segítségbe belekapaszkodnak, a lényeg, hogy legyen remény arra, hogy végül az igazság fog érvényre jutni. Ugyanakkor Dobrev, látszólag önzetlen segítsége, valójában be van árazva: az ízig-vérig komcsi politikus a bajba jutott emberek “támogatásával” akarja elérni szavazótáborának növelését is. Klára, hogy bizonyítsa a “baloldal rendkívüli érzékenységét”, olyan ígéretet tett a csikériai asszonynak,  hogy “levelet ír Csányi Sándornak, az OTP Bank elnökének az ügyében – ahogy tette ezt korábban a Babaváró Hitelek miatt -, valamint, ha szükséges, akkor jogi segítséget is nyújtanak neki a bankkal szemben.”

Sajnálatos, hogy 2010 előtt sem Gyurcsány Ferenc akkor miniszterelnököt, sem pedig feleségét, Dobrev Klárát nem érdekelte, hogy a magyarok milyen rohamos ütemben veszik a devizahiteleket, amelyek végül családok százezreit döntötte adósságcsapdába vagy éppen a nyomorba. Ferenc és Klára akkor nyugodt tekintettel nézték, hogy mi történik az országban, holott a bankok  tudták, hogy ennek a svájci frank alapú hitelfelvételnek a magyarok hosszú ideig, hanem életük nagy részében nyögni fogják a terheit. Nos, a komcsi rendszerből ránk maradt párocska ebben az időszakban büszkén és nyugodt szívvel kávézgatott vagy éppen vacsorázott Putyinnal a Apró-villában ahelyett, hogy segítőkezet nyújtottak volna akkor az magyar embereknek.

De most minden más lett! Gyurcsány ment, sajnos, Klára viszont maradt, úgy tűnik azért, hogy megmutassa, ő bizony kijárta a “szociális érzékenység magasiskoláját”, és tudja milyen érzés is lehet, ha az ember szűkös anyagi keretek között, csak magára számíthat. Hiszen, aki az élete legnagyobb részét a kommunista elitben töltötte, miért is ne lenne tisztában azzal, hogy milyen a nép egyszerű gyermekének lenni.

Vezető kép: Hatlaczki Balázs

A A devizahitelesekért nem sikerült kiállni, de az Apró-villa Klárája most már megvédené a nép gyermekeit bejegyzés először a PestiSrácok jelent meg.

A múlthéten kitört egy háború. Persze, nem kell annak nevezni, lehetne akár különleges katonai művelet is, de azt nem lehet tagadni, hogy Izrael megtámadta Iránt, és ezúttal nem a Közel-Keleten megszokott oda-vissza bombázgatásokról van szó, hanem egy teljeskörű légitámadásról. És ha már légitámadás, felmerül a kérdés, hol vannak a perzsák vadászgépei?

Korábban már fejtegettük, hogyan nézett ki Izrael átfogó akciója, melynek keretében megbénították az iráni légvédelmet, majd sorozatos csapásokat indítottak a kulcsfontosságú infrastruktúra és több kiemelt személy ellen. Leszámolva atomtudósokkal, katonai vezetőkkel és hírszerző tisztekkel (bővebben ITT).

A támadássorozat annyira elsöprő volt, hogy Izrael azóta is uralja Irán légterét és már az afgán határ mellett lévő Masad repülőterére is sikeres csapást mértek. A miheztartás végett: ez a támaszpont 2300 km-re van Izraeltől, ez nagyjából olyan, mintha Magyarországról támadnánk Grúziát vagy Spanyolországot. A zsidó állam légifölénye vitathatatlan, ugyan ez vonatkozik a titkosszolgálatokra is, hiszen azóta több merényletet is végrehajtottak, autóbombák és közvetlen támadások várták azokat, akik megúszták a légicsapsokat.

Irán természetesen reagált, és drónokkal, valamint ballisztikus rakétákkal támadta el-Avivot, azonban itt enyhén szólva is kérdéses sikereket értek el. Bár ebben a háborúban is megjelent a vágyvezérelt tájékoztatás, és akik szerint a perzsák nem szántották és sózták már be azonnal egész Izraelt, az egyenesen MOSZAD-ügynök lett, a tények egyelőre azt igazolják, hogy kritikus találatokat nem sikerült végrehajtani, a légvédelmen a z iráni lövedékeknek csak kisebb része hatolt át. Ráadásul a perzsák rettegett ballisztikus rakétáit a légifölénynek köszönhetően gyakran már a kilövésük pillanatában megsemmisítették

És itt vissza is kanyarodtunk a címben felvetett kérdéshez: hol van az iráni légierő? 

A perzsa légiflotta ugyan nem ér fel éppen a dobogóra, de azért nincs is az utolsók között a világ legerősebbjei között. A háromszázötven harcigép nagyrésze ugyan a hetvenes évekből származó szovjet és amerikai darab (igen, mindkettőből van nekik, a Közel-Keleten ugyanis eléggé képlékenyek voltak a szövetségi viszonyok az elmúlt ötven évben), de nemrégiben kiegészültek olyan orosz és kínai darabokkal, amelyek az orosz-ukrán háborúban, illetve a közelmúltban fellángolt pakisztáni-indiai konfliktusban is bizonyítottak. Ez utóbbiak közül a kínai J-7-esek kiemelkedőek, amelyek több igazolt sikert is elértek az indiaiak által alkalmazott Rafale-okkal szemben.

A pilóták képzettségére sem lehet azt mondani, hogy az átlagos arab színvonalat képviselnék, hiszen a térségben Izrael után Irán büszkélkedik a legtöbb repülő ásszal (a legtöbb légigyőzelmet arató pilótával). Mindehhez hozzáadódik még a drónflotta, ami, ahogyan azt az oroszok által használt robotrepülőikkel bizonyították, a világ élvonalba helyezi a perzsákat.

Marad tehát a kérdés, hogy ha a szárazföldi légvédelmüket sikerült kiiktatni, miért nem próbálják a légierejükkel visszaszerezni az ellenőrzést a saját égboltjukon? A kézenfekvő válasz az volna, hogy félnek. Féltik a gépeket, a pilótákat, hiszen az izraeli légifölénynek köszönhetően nagy rá az esély, hogy azokat már felszállás közben megsemmisítenék.

Erre azonban volna egy ugyanennyire kézenfekvő megoldás, mégpedig a túlterheléses támadás. rendelkezésükre áll ugyanis annyi drón és “feláldozható” régi vadászgép, hogy azok indításával lekössék a felettük köröző izraeli légierőt, amíg a harcképesebb egységeke felküldik, hogy visszaszerezzék a kezdeményezést. Nem volna túl finom, és valószínűleg elég sok áldozattal járna, de a perzsák eddig nem úgy viselkedtek, mint, aki nem hajlandó egy kis áldozatra.

Akkor mégis miért nem lépnek?

Teherán most bizonytalan, és kapkod. Ez utóbbit jól példázza, hogy az izraeli támadásra válaszul megpróbáltak mindent kilőni, ami a kezük ügyébe akadt, de komoly sikert nem értek el. Ráadásul a katonai vezetésüket szinte egy csapásra sikerült lefejezni, most tehát tehetetlenül próbálják kitalálni, hogy mi lehet a legjobb megoldás, miközben folyamatosan hullanak a fejükre a bombák, amik valljuk be, nem segítik a megfontolt döntéshozást.

Meg nem erősített hírek szerint az iráni vezetés jelenleg a kínaiak által beígért légvédelmi egységek érkezését várja, ami szintén jelentősen javítana a helyzetükön, azonban azok érkezése, és az érkezés időpontja is kérdéses, a fent vázolt terheléses támadás kockázatát pedig egyszerűen senki nem meri magára vállalni. Túl kockázatos ahhoz, hogy egy fejetlen hadsereg meg merje lépni, ehhez első sorban szükség volna arra, hogy tudják ki lesz a felelős, és arra, hogy a MOSZAD ne gyilkolja meg fél órával a kinevezése után.

Röviden tehát: Izrael nem pusztán a légvédelmet bénította meg, de a döntéshozási rendszert is. Iránban káosz van, ami viszont még nem jelenti Izrael győzelmét, az iszlamista teokráciák sajtossága ugyanis, hogy a káoszban virágzanak.

Fotó: Aeroflap;

A Hol van az iráni légierő? bejegyzés először a PestiSrácok jelent meg.

Az Európai Unió világos üzenetet küld Oroszországnak: többé nem engedi, hogy Moszkva fegyverként használja az energiahordozókat az uniós tagállamok ellen – jelentette ki Dan Jorgensen energiaügyekért felelős uniós biztos hétfőn Luxembourgban az EU-tagállamok energiaügyi miniszterek tanácskozására érkezve.

Jorgensen az ülésen elmondta: az EU célja az orosz energiahordozók – elsősorban a földgáz – importjának teljes megszüntetése. Hangsúlyozta, hogy a lépés nemcsak politikai üzenet, hanem konkrét intézkedéseket is tartalmaz majd, amelyekről a következő napokban törvényjavaslat formájában tesznek bejelentést.

Nem fogjuk többé hagyni, hogy Oroszország zsaroljon minket, és közvetve finanszírozzuk Putyin háborúját”

– fogalmazott az energiaügyi biztos, hozzátéve: biztos benne, hogy a tagállamok határozottan támogatni fogják ezt a fontos lépést. Az energiapolitikai fordulatot Jorgensen szerint úgy kell végrehajtani, hogy az ne veszélyeztesse a tagállamok ellátásbiztonságát, és a lehető legalacsonyabban tartsa az energiaárakat.

A cél az, hogy minden ország úgy érezze, az Európai Unió támogatja ebben az átállásban”

– tette hozzá.

A biztos azt is elmondta, hogy a javaslat első szakasza a földgázimport leállítására koncentrál, a nukleáris energia kérdésével pedig később foglalkoznak. “Ez utóbbi különösen összetett kérdés, mivel nem tehetjük ki a tagállamokat az ellátásbizonytalanság veszélyének” – fogalmazott.

Az EU vezetői tehát egyként egyeztek bele, hogy az unió állampolgárainak háztartásai nyugodtan fizessenek akár többszörös árat is a mindennapokhoz elengedhetetlen gázért, fűtésért, áramért. Nem áll távol ez a nézet például a balosoktól sem, az Öt című műsorban a komcsi Konok például rendre elmondja, hogy az “ukránok szabadságharcáért” cserébe mi magyarok például igazán húzhatnánk már egyet azon a bizonyos nadrágszíjon, cserébe meg Putyin csődbe megy, vagy már végre tényleg meghal valamelyik halálos betegségében. 

Von der Leyen az ukránokért tönkretenné a közép-európai országok gazdaságát

Szijjártó Péter még az ülés előtt közölte, hogy Európában a földgázért már ma is kétszer-háromszor annyit kell fizetni, mint például az Egyesült Államokban, de az elektromos áram ára is négy-ötszöröse annak, amelyet a gazdasági szereplők Kínában fizetnek érte. Az európai gazdaság versenyképességének rendkívüli csökkenése az elmúlt években nagyrészt annak volt betudható, hogy az energiaárak Európában a kudarcot vallott brüsszeli politika miatt, a szankciós politika miatt gyakorlatilag az egekbe szöktek – tette hozzá.

A tárcavezető úgy fogalmazott, amióta kitört a háború Ukrajnában, azóta az ukránok próbálják elérni azt, hogy az EU az energiahordozókat is szankcionálja. Zelenszkij elnök három éve folyamatosan azt próbálja elérni, hogy az EU tiltsa meg a földgáz, a kőolaj és a nukleáris fűtőelemek beszerzését Oroszországtól – mondta.

Szijjártó Péter közölte, az energiaügyi tanács ülésén figyelembe kell venni az elképesztő európai képmutatást is, hiszen – mint mondta – jól látható, hogy továbbra is a folyosókon való szájhősködés után a tárgyalóteremben mindenki beáll a mainstreambe. Megjegyezte, talán a szlovákok jelentenek ez alól kivételt, a múlt héten többször is egyeztettek a szlovák külügyminiszterrel. A Von der Leyen–Zelenszkij terv nemcsak Magyarország, hanem Szlovákia energiaellátását is rendkívül komoly kihívások, veszélyek elé állítja – mondta.

Brüsszel lefeküdt Kijevnek

Szijjártó Péter ma már Luxemburgból jelentkezett be, ahol az Európai Unió energiaminiszteri tanácsa tartja ülését. A külgazdasági és külügyminiszter élő közvetítésében kiemelte: a tanács napirendjén a Von der Leyen–Zelenszkij-terv szerepel, amely Brüsszel energiapolitikájának radikális átalakítását célozza.

– mondta. A javaslat célja, hogy ellehetetlenítse az olcsó földgáz és kőolaj vásárlását az európai országok számára, ezáltal pedig súlyos többletterhet róna a magyar lakosságra. Szijjártó Péter figyelmeztetett:  A magyar embereknek, magyar családoknak az eddigi rezsiköltségek kétszeresét, háromszorosát, esetleg négyszeresét kell majd fizetnie. A miniszter összegzése szerint Brüsszel teljes elkötelezettséget mutat a terv végrehajtása mellett.

– jelentette ki. Hozzátette: a tagállamok jelentős része is támogatja az olcsó energiaforrások elvágását, ami szerinte különösen Közép-Európát és Magyarországot sújtaná.

– mondta. Szijjártó Péter szerint az ülésen súlyosan demagóg vita zajlott, amely során egyértelművé vált, hogy „nemcsak az Európai Bizottság, hanem számos tagállam is politikai kérdésként tekint az energiaellátás kérdésére”. Ezzel szemben a magyar kormány szerint az energiaellátás nem politikai kérdés, hanem fizikai valóság.

– hangsúlyozta. Mint mondta: teljesen más helyzetben van egy tengerparttal rendelkező nyugat-európai ország és egy kontinentális fekvésű közép- vagy kelet-európai állam.

– fogalmazott.

A miniszter szerint az energiaminiszteri tanácsban elhangzott felszólalások ugyan szép elvekre hivatkoztak – mint a szuverenitás, a diverzifikáció, az ellátásbiztonság és a szolidaritás –, a Von der Leyen–Zelenszkij-terv ezzel szemben éppen ezek ellenkezőjét idézné elő Magyarország számára.

– emelte ki Szijjártó Péter, hozzátéve: magyarra lefordítva ez annyit jelent, hogy „az mindenkinek a saját dolga, hogy kitől, milyen energiahordozót vesz, mikor és mennyiért. És abba senkinek nincsen beleszólása.” A miniszter emlékeztetett arra is, hogy több tagállam már maga döntött arról, hogy leállítja az orosz energiaimportot. Ez szerinte csak még világosabbá teszi, hogy „miért kell akkor más országok energiaellátásának biztonságát alapvető kockázatnak kitenni”. Mint mondta, azok az országok, amelyek nem kívánnak orosz energiahordozót vásárolni, ezt már megtették – de ez nem hatalmazza fel őket arra, hogy más tagállamokat is erre kényszerítsenek.

– figyelmeztetett.

„Nem csökkenne, hanem nőne a függőség”

Szijjártó Péter szerint Brüsszel azzal érvel, hogy a Von der Leyen–Zelenszkij-terv a függőség felszámolását szolgálja, ám Magyarország esetében éppen az ellenkezője történne.

– jelentette ki. Mint részletezte, a kőolajszállítás jelenleg két útvonalon történik, de a tervezet az egyiket elzárná, így csak egy vezeték maradna.

– mondta. Emlékeztetett: Horvátország már most is ötszörösére emelte a tranzitdíjakat, és monopolhelyzetbe kerülve „óriási profitokat fognak rajtunk bezsebelni”. Hasonló a helyzet a földgázzal is. Az Ukrajnán keresztüli vezetéket tavaly elzárták, a jelenleg működő legnagyobb, a Török Áramlat viszont most kerülne célkeresztbe.

A Most aztán kemény kézzel ment neki Putyinnak az EU! – Az ukrán győzelemért cserébe inkább sokkal többet fizettetnének velünk a NEM orosz gázért bejegyzés először a PestiSrácok jelent meg.

Mindig csodálatos látvány, amikor Ukrajna egy kijevi pride-al prezentálja a fejlett nyugati közvéleményének, hogy mennyire felkészült az uniós tagságra. Ilyenkor előkerülnek az LMBTQ-katonák is, akik hősiessége és áldozatvállalása nélkül az orosz katonák már a francia Riviérán tanítanának orosz szavakat a helyieknek a bisztró után. De mióta Stepan Bandera Bolygó Kapitányként egyesítette magát a szivárvány erejével, Putyinnak reszeltek.

Az atlanti világ nyári melegturizmusának aktuális állomása múlt hét szombatján Kijevre esett, bár a nyilvánvaló okok miatt nem érkeztek külföldről tömegek, hogy a szabad szerelmet ünnepelhessék – a helyik erőkön kívül csak a nyugati diplomaták tették tiszteletüket a rendezvényen. A bulinak azt a címet adták, hogy 

Együtt az egyenlőségért és a győzelemért”,

és a szivárványos zászlók mellett Stepan Bandera náci tömeggyilkos és háborús bűnös arcképével illusztrálták a progresszió és az ukrán fajvédelem találkozását. A Mandiner gyűjtése szerint az ellentmondás másoknak is feltűnt, egy szemlézett kommentelő úgy látja, hogy

Ukrajnában egyes progresszív erők a háború idején támogatták az etnonacionalista és militarista irányvonalat, abban a naiv reményben, hogy ezzel elnyerhetik a radikális jobboldali csoportok lojalitását – ezek a szélsőségesek azonban csak megerősödtek, és ma már nyíltan politikai hatalomra törnek.”

Ez a szövetség ugyanakkor csak ideiglenes lehet. Fontos tapasztalat, hogy amikor a zsidó tulajdonú szatócsboltok mellett a kürtösfiúk felé is beteges vonzalmat tápláló Ernst Röhm Sturmabteilungjára már nem volt szükség, egy nap alatt véget ért a szexuális szabadosság átmeneti időszaka. Nem lesz ez másképpen Ukrajnában sem, bármivel is áltatja magát a fejlett nyugat.

A Ernst Röhm szellemiségében találkozott Ukrajnában a banderizmus és a progresszió bejegyzés először a PestiSrácok jelent meg.